A Múzeumkert régen

A Múzeumkert a Magyar Nemzeti Múzeum kertje, mely Budapest egyik legfrekventáltabb helyén, az Astoria és a Kálvin tér között található kicsivel több, mint 3 hektárnyi területen. A Múzeum történetének egy részét mindenki szinte kivétel nélkül ismeri, hiszen Petőfi az épület lépcsőjén szavalta el 1848-ban a Nemzeti Dalt. A kertet csak öt évvel ezután, 1853-ban kezdték angolparkosítani Petz Ármin tervei alapján, és egészen 1879-ig tartott, mire elnyerte végleges formáját. A zöldterület költségeit részben koncertekből fedezték, melyek karnagyai közt Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is szerepelt.

Felújítás előtti, zöldebb állapot

A kertben fontos magyar történelmi és irodalmi személyek szobrai találhatók. Többek között Berzsenyi és Kazinczy, Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, Herman Ottó számára is emléket állítottak. Az egyik leghíresebb ülőszobor Stróbl Alajos alkotása, mely Arany Jánost ábrázolja. Az 1848-49-es szabadságharc két külföldi vezetőjének, Alessandro Montinak és Jozef Wysockynak, illetve Giuseppe Garibaldinak is szobrot emeltek.

Arany szobrát felújítani viszik

A Palotanegyed ékköve kedvelt pihenőhely, gyakran üldögélnek a környékbeli egyetemisták lyukas óráikban a múzeum lépcsőin, de a kertben található asztalok is ritkán szabadok. Jelenleg már egy jó ideje felújítás alatt áll a Múzeumkert, a tervek szerint 2018 nyarán kellett volna elkészülnie (a felújítási pályázat nyertesét már 2016-ban kihirdették). Sok minden változni fog, egy sajtóközlemény szerint újra egységesebb lesz a park, az eredeti angol kert hangulatát fogja idézni. A XIX. századi fénykor felidézése mellett a növényzet is jelentősen megújul, hiszen néhány fa már most veszélyes állapotban van. Az Ybl Miklós által tervezett kovácsoltvas kerítést és a szobrokat is felújítják, valamint újranyitják a kert egyik sarkában található illemhelyet.

Felújítás a múzeum lépcsőiről

A pihenni vágyókat a tervek WiFi, még több zöldfelület és köztéri bútor fogja várni. A felújítási pályázat nyertese, a TÉR-TEAM Kft. tervei szerint az óvodás és kisiskolás gyermekeket játszótér is várja majd. Megnyitják a Múzeum utca felőli gyalogosbejáratot, a kertészház pedig egy üvegfalú épületrésszel bővül, melyben cukrászda és kávézó fog üzemelni. Ti is kíváncsian várjátok, milyen lesz a megújult Múzeumkert?

Látványterv a kertészházról

Ma a Budai Arborétumot szeretnénk nektek bemutatni, mely a Gellért-hegy déli lábánál található, és sokszor Buda Füvészkertjeként is szokták emlegetni. Nincs messze a Feneketlen-tó Villányi út felőli részétől, így akár egyben is meg lehet tenni ezt a hosszabb sétát (bejegyzésünket a Feneketlen-tóról már olvashatjátok).

Az Arborétum egyik bejárata

Az Arborétum 7,5 hektáros területével nem csak Budapest egyik legnagyobb kertje, de rendkívül gazdag növényvilággal is rendelkezik. Ez részben annak köszönhető, hogy a Szent István Egyetem Budai campusának ad otthont, amelyet leendő kertészek, tájépítészek és szőlész-borászok látogatnak. A kb. 2000 fásszárú dísznövény, több száz hagymás virág és 250 féle egyéb évelő dísznövény elengedhetetlen különböző kertészeti kutatásokhoz és kísérletekhez, ezért 1975-ben a Budai Arborétumot természetvédelmi területté nyilvánították, 2005 óta pedig műemléki védettséget is élvez. Korábban nem volt látogatható, de ma már nyitva állnak a nagyközönség előtt a kert kapui.

"E" épület a tulipánerdő mögött

Az Arborétumot a Ménesi út két részre, Alsó Kertre és Felső Kertre osztja, melyek korban és jellegben is különbözőek. Azonban közös bennük, hogy mindkét rész története a 19. században kezdődött. Akkoriban a vidéket nagyrészt szőlőtáblák borították, ezek sajnos egy pusztító filoxérajárvány során mind eltűntek. A hely a kezdetektől fogva szorosan köthető volt az oktatáshoz, hiszen a hajdani Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet költözött ide 1876-ban. Az intézmény első oktatási épülete a Ménesi út feletti rész hajdani présháza volt (mai “E” épület), a szinte szimbolikus igazgatósági épület (“F” épület) csak később készült el.

Előbukkan az "F" épület

A Felső Kert kialakítása 1893-94 telén kezdődött, rengeteg fát, cserjét és évelő növényt telepített a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet a német származású Räde Károly vezetésével. Az “F” épület fölött ma is megtalálható tölgy-, dió-, és platánfák csaknem 120 esztendősek. A 20. században az arborétum tovább bővült ¾ hektárral, és rengeteg új növényfajjal is, melyek közül sokan a hazai időjárás áldozatául estek. Ennél is jobban megszenvedte a kert a II. világháborút, mivel Budapest ostroma idején több harc színtere is volt, melynek emlékét az idősebb fák törzsükön őrzik golyók, repeszek formájában.

A Felső Kert

Az Alsó Kert eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt, üvegházakkal és szabadföldi haszonnövények ültetvényeivel. Miután 1974-ben dr. Schmidt Gábor átvette az Arborétum vezetését, további 1,5 hektárral, illetve rengeteg új növénnyel bővült a kert. A ‘90-es években megépült a trópusi-szubtrópusi gyűjteménynek helyet adó alsó üvegház és a kerti  tündérrózsákkal fedett tó is. Az Alsó Kert kialakítása során különös figyelmet fektettek a különböző növények sajátos igényeire, a hasonló fajok egymáshoz közel kerültek. Így tematikus növénygyűjtemények jöttek létre, mint például a mediterrán gyűjtemény, vagy az árnyékkedvelő növények, de szintén megtalálható egy fenyves tisztás, és orgonagyűjtemény is.

Tündérrózsák az Alsó Kertben

Ezen a héten távolabb kalandozunk a folyton folyvást nyüzsgő fővárostól, hogy egészen Debrecenig vezethessen utunk.

Szinte megkerülhetetlen mágnesként vonzza az ide látogató turisták tekintetét a Debreceni Egyetem impozáns főépületének vagy sokak által úgy ismert Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épülete és annak francia stílusú parkja. Az egyetem előtti tágas teret a parkkal és az oda nyílegyenesen vezető sugárúttal Borsos József városi főépítész tervezte 1932-ben.

A park méltán híres szoborparkjáról, amelyben Debrecenhez és az egyetemhez kötődő szellemi nagyságok emlékművei kaptak helyet. A csaknem száz esztendős park első szobrait a harmincas években leplezték le. Olyan hittudósok, bibliafordítók és a debreceni reformáció neves alakjai kaptak helyet, mint Méliusz Juhász Péter református püspök, Szenczi Molnár Albert bibliafordító és zsoltáríró, Huszár Gál, az első debreceni nyomda alapítója  és Komáromi Csipkés György bibliafordító, teológus.

Nem szabad megfeledkeznünk a szökőkút két oldalán magasodó hatalmas akt bronzszobrokról, melyek a hatvanas évek közepén találtak otthonra a díszes francia parkban. A kétlépcsős medence körül kétszeres életnagyságban csodálhatunk meg olyan műremekeket, mint az Ágat tartó nő, a Vízbe nyúló fiú vagy a Pihenő nő.

A szoborcsoport hat hatalmas szobrán kisebb gyerekek önfeledten játszanak, mászkálnak amikor kedvük tartja. A parkba mindig szívesen visszatérek, hiszen folyamatos megújulásának köszönhetően időről-időre új szobrokat avatnak fel a debreceniek.

A hatalmas fehér márványrózsát ábrázoló 56-os forradalom emlékműve a főépület melletti parkban kapott helyet, amelyet két éve teljesen felújítottak. Az Egyetemi Templom előtti szobrot 2003-ban avatták fel, további érdekesség még, hogy az egyetemi hős forradalmárok ezen a helyen gyülekeztek 56-ban.

Érdemes szót ejtenünk a nemrégiben megújított növényzetről, amely folyamatos korszerűsítés alatt áll. A girbe-gurba, idős tujabokrokat négy éve 3 méter magas tiszafa cserjékre cserélte az önkormányzat az egyetemi diákok szorgalmazására, ezzel is fenntartva az egyetem pompáját.

A park többi része is felzárkózást igényel, ugyanis a kavics borította hatalmas tér több helyen megritkult, illetve pocsolyák képződnek rajta esős időben. A kertet övező hatalmas öreg sövény gyönyörű látványt nyújt, azonban a virágágyásokkal és a kisebb sövényekkel együtt ez is frissítésre szorul.

Debrecen legismertebb parkja időről-időre számos eseménynek ad otthont úgy, mint a hortobágyi csikósok bemutatója vagy az augusztus 20-ai tűzijáték és az azt követő utcabál és mulatság. Különböző alkalmakkor az egyetem épületének fala panoráma vetítést is kap, amelyet a város lakói lenyűgözve csodálhatnak meg hosszú percekig. Természetesen ezek a a látványosságok hosszú előkészületet és komoly munkát követelnek, de az eredmény nem marad elismerés nélkül. 

A park a diákéletnek is meghatározó szereplője, hiszen a nyári fesztiválok alkalmával a helyi ifjúság egyik legkedveltebb helyszíne a Debreceni Nagyerdő és a közvetlen környezetében elhelyezkedő egyetemi park. A rendezvényekre izgatottan készülődő hallgatók szívesen alapozzák meg az estét a főépület előtti padokon, ezzel is tisztelegve a szoborpark nagyjai előtt, de sokan vannak, akik szívesebben töltik az egész éjszakát ebben a miliőben, megfeledkezve az erdő pezsgő-nyüzsgő programjairól.

A park megújítása lassú folyamat, azonban a közeljövőben városi legendák szerint jó esély van a terület teljes felújításra, hogy a történelmi park ismét régi fényében tündököljön. 

Írta: Molnár Attila

A héten a Feneketlen-tónál jártunk, mely a neve ellenére mindössze nagyjából 4-5 méter mély. Habár nem Budapest legmélyebb tava, mégis az egyik legnépszerűbb, hiszen a  Móricztól mindössze néhány perc sétára található. A víztükör 1,1 hektárnyi területen fodrozódik és a park maga több, mint 40 000 m2, ezért egész évben futóknak, szabadtéri kondiban edzőknek, egyszerű gyalogosoknak, kacsáknak és egyéb vízimadaraknak is kedvelt helye.

Nyári romantika a parton

A tó története egészen a XIX. századig nyúlik vissza. A Duna által lassan kanyargó agyag a mai Kosztolányi Dezső tér környékén halmozódott fel, ezért eleinte téglagyár működött a területen. A történet drámaibb verziója, hogy az éppen agyagot ásó munkásoknak szerszámaikat eldobva menekülnie kellett, olyan gyorsan árasztotta el a területet a feltörő vízforrás. A valóságban csupán lassan beszivárgó talajvíz alakította ki a tavat, a víz első, 1877-es megtalálása után még 12 évig üzemelt a téglagyár. Mivel az 1919-es forradalmat követően több holttestet is partra mosott a víz, sokan azt hitték, hogy a rég bent ragadt munkások teste került elő a tóból.

Feneketlen-tó a '60-as években

A tó környékén az első épületek a ma is látható Szent Imre-templom és a Szent Imre-gimnázium voltak, melyeket a ciszterci rend tagjai kezdtek el építeni az 1910-es években, dr. Wälder Gyula építész tervei alapján. Ekkor kapta a tó a “feneketlen” jelzőt. Az építkezés előtt elkezdték a hegyoldalt bontani, és az összegyűjtött törmeléket a vízbe szórták. Azonban az nem süllyedt le a tó mélyére, hanem a felszínen lebegett, ezért gondolták, hogy talán nincs is feneke.

Szent-Imre templom téli napsütésben

Ma nem csak népszerű találkozó- és pihenőhely, hanem lehetőség van street workoutra, teniszezni, illetve enni és iszogatni is a Budai Parkszínpadban, vagy elfogyasztani az ebédünket a Kosztolányi vagy a Mackó szobor társaságában.

A Mackó szobor

A megszokottól eltérően egy olyan kincset mutatunk be Nektek, ami jelenleg sajnos nem látogatható, hiszen épp állapotmegóvási munkálatok folynak, de kívülről is érdemes megszemlélni. Lássuk, hogy mit érdemes tudni a történelem eme nem is olyan kicsi szeletéről!

Az amfiteátrum története

A 2000 éves római kori Aquincumi katonavárosi amfiteátruma a település két amfiteátruma közül a maga 131,8 m hosszúságával és 108,4 m szélességével a nagyobbik. (A másik a Szentendrei út – Zsófia utca kereszteződésében található.)

A romok a III. kerületben, Óbudán, a Nagyszombat utca- Pacsirtamező utca- Viador utca- Szőlő utca által határolt területen fekszik. A feltárások során előkerült egy építési felirat, mely szerint a gyakorlóterület valamikor 145 és 161 között, Antoninus Pius császár uralkodása alatt alakult kőamfiteátrummá és még a római Colosseumnál is nagyobb arénája van.

Az amfiteátrum látképe

Az építmény egy természetesen létrejött mélyedésben épült és nagyjából 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas. Állatviadalokra használták, gladiátorok küzdöttek meg benne, a késő római korban pedig erődítményként funkcionált. Az eltelt évszázadok során megfordultak itt a longobárdok, herulok, avarok és feltehetőleg honfoglaló őseink is. Van, aki szerint az építmény Kurszán fejedelemnek, a honfoglalás egyik vezetőjének vára volt egykor.

Feltárás 1939-ben (forrás: egykor.hu)

A középkorban a hely feltöltődött földdel, majd az újkorban vesztőhelyként szolgált. Ezután azonban házakat építettek rá (ekkora Királydombnak nevezték), így a hely feltárására egészen 1941-ig várni kellett. A műemlék helyreállítása többek között Nagy Lajos, Szilágyi János és Nagy Tibor munkájának eredményeként, Gerő László tervei alapján zajlott.

Az amfiteátrum pár évvel ezelőtti állapotában (forrás: egykor.hu)

Az amfiteátrum, mint közösségi tér

Az óbudai lakosoknak nem kell bemutatni az amfiteátrumot, hiszen hosszú évekig volt a kutyások találkozóhelye, vagy akár hosszú beszélgetések színtere. Van azonban egy nagy-nagy társaság, aminek tagjai különösen szép emlékeket őriznek a helyről.

Az Óbudai Árpád Gimnázium mai formájában az 1940-es évek eleje óta áll az aquincumi amfiteátrum szomszédságában. Árpádos diákok generációi töltöttek el ott szép perceket, személy szerint nekem is sok jó emlékem fűződik az általunk csak amfiként emlegetett területhez, tökéletes helyszín volt, ha tanítás után össze akartunk ülni a barátokkal.

Az Árpád Gimnázium itt tartja a ballagási ünnepség egy részét, többek között a beszédekre és a díjak átadására is itt kerül sor. Van azonban egy hagyomány, ami több évtizede az ablakhoz vonzza még a környéken lakókat is: ez pedig nem más, mint a buzogány gyakorlat, ami minden ballagás fénypontja. A gyakorlat a végzősök tiszteletére készül.

Az iskola lány diákjai által előadott, és a felelős testnevelő tanár által megálmodott és betanított gyakorlatot világító buzogányokkal végzik, az utóbbi években már három részben, 3 különböző modern zeneszámra. A lányok hónapokig készülnek az előadásra, a kültéri próbák pár héttel az ünnepség előtt kezdődnek. A gyakorlatok kívülről nézve szemet gyönyörködtetőek, részt venni benne azonban még annál is nagyobb élmény, sokan 5 éven keresztül vállalják a szereplést.

A buzogánygyakorlat (Forrás: Árpád Média)

Ha felkeltettük az érdeklődéseteket az amfiteátrum iránt, akkor látogassatok el Óbudára és nézzétek meg kívülről a romokat, ha pedig a buzogány gyakorlatra vagytok kíváncsiak, akkor érdemes a jövő évi ballagás napján arrafelé sétálni!

Források:

24.hu

Wikipédia

egykor.hu

Egy hely a város közepén a kisgyerekkel játszótérre menőnek, a turistáknak, a deszkásoknak, a kutyáknak és a gazdájuknak, az ebédidőben ejtőzőknek, a délutáni piknikezőknek, az este sörözőknek, a fröccsteraszon beszélgetőknek, a bulizóknak és mindenikinek. A hely, ahol bátran fűre léphetsz, amit hívtak már Szálin térnek, Engels térnek, Erzsébet térnek és szimplán Erzsinek.

Az Erzsébet tér Pest első tervezett piactereinek egyike, melyet a 19. század elején jelöltek ki a célra. Később, az 1800-as évek közepe tájékán parkosították, 3000 db facsemetét és sok ezer darab virágot ültettek. A parkot később kovácsoltvas kerítéssel vették körbe, a fákat pedig porcelán névtáblákkal látták el, melyek egészen az 1960-as évek közepéig megmaradtak. Érdekesség, hogy régen egy időjárás jelző házikónak is helyt adott a tér.

A piactérből sétálóparkká lett Erzsébet tér átalakulása azonban ezzel nem ért véget, 1949-ben újra átalakult, mivel autóparkolót és a város számára jelentős buszpályaudvart építettek a területén, mely egészen 2001-ig működött, a  pályaudvar épületét később műemlékké nyilvánították és a későbbi Design Terminálnak adott helyet.

A városvezetés a teret jelölte ki a Nemzeti Színház építésének helyszínéül is, azonban az építkezés a fiatalok nagy örömére csak az alapok megásásáig jutott, mert a döntéshozók leállították. A 2000-ben pályázatot írtak ki a tér rendezésére, melyet a Firka Építész Stúdió nyert el. Terveiknek köszönhetően a kiásott alapot nem temették be teljesen, így a felszín alatti Gödör Klubnak majd Akvárium Klubnak ad helyet a „gödör”.  Azóta a Belváros legnagyobb és egyik legkedveltebb parkja, a fiatalok kedvelt bulizó és találkozóhelye. A tér fiatalos jellegét tovább erősíti a Parban kialakított skatepark, amit az extrém sportolók előszeretettel ki is élveznek.

A tér helyet ad a Budapest Eye-nak is, ami mára már Budapest egyik kedvenc városnéző helyszínévé vált, hiszen nappal és este is varázslatos élményt nyújt a 65 méteres magasságba felemelkedő kabinokból elénk táruló Budapest képe. Emellett novemberben megnyílik a karácsonyi vásár, vele együtt rengeteg turista rohamozza meg az árusokat, ilyenkor messziről érezhető a forraltbor illata. 

A park szerkezetére jellemző a kettős jelleg, azaz az elhelyezkedés miatt napközben óriási az átmenő forgalom, emellett a pihenő övezet és sétatér jellegét is megőrizte.

A kialakított térrendszer egyik alapeleme a Deák tér felől a Hild tér irányába tartó, gyalogosútvonal, másik fontos eleme a középen elhelyezkedő Danubius-kút, melynek eredetileg a Kálvin tér adott helyet. A kút környezetében található virágágyások hangsúlyozzák a park kiemelt központját.

A köznyelvben sokszor “Erzsiként” előforduló tér kétségtelenül a város egyik legnépszerűbb tere, amiről központi elhelyezkedése és szuper adottságai tehetnek: nagy zöldterületek, padok, árnyas fák, kutyafuttató, társasági és vendéglátó helyek, fiatalos jelleg.

Szerintem nincs olyan budapesti, ne járt volna még a Margit-szigeten, és a PARKoló blog sem lenne teljes nélküle. Egy reggeli futás, szerda esti borozós piknikezés, fürdőzés a Palatinusban, séta és zenélő szökőkútnál vasárnap este, vízilabda meccs a sportuszodában, nyár esti biciklizés a családdal... Ezt a felsorolást a végtelenségig folytathatnánk, és még tovább, hiszen Budapest Central Parkja számos lehetőséget nyújt azoknak, akik ki akarnak kapcsolódni.

Na de az a Margit, és miért van egy szigete?

A Margit-szigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezését megkapta volna. Az 1200-as években Nyulak szigete, majd Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert, de a 17. században már megkapta a Szent Margit szigete elnevezést. A névadó Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király lánya, aki a tatárjárás ideje alatt itt élt a Domonkos-rend apácakolostorában. Ekkor ez a terület várakkal, templomokkal, kolostorokkal beépült népes hely volt: északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János lovagrend vára állt. 
1790-ben a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára szerette volna beépíteni a területet. Mai képe ekkor kezdett el kialakulni, azonban a híres 1838-as árvíz jeges vízzel lepte el a szigetet, óriási károkat okozva ezzel.

1866-ban akkori tulajdonosa, József Károly Lajos főherceg elhatározta, hogy világszínvonalú fürdőhelyet épít ki, ezért geológus csapatot bízott meg, hogy fúrásokat végezzenek a sziget északnyugati partjainál. Néhány hónapon belül meg is lett a fúrások eredménye: 43 °C-os gyógyvíz tört a felszínre. A víz bevizsgálása után megállapították, hogy ásványi anyag tartalmának köszönhetően különböző ízületi panaszok és izomfájdalmak kezelésére alkalmas. A főherceg ekkor megbízta Ybl Miklóst, hogy tervezzen az egész szigetre kiterjedő fürdőkomplexumot. Az építész neoreneszánsz stílusú fürdőépületet, szállodákat, villákat, vendéglőket és a kiszolgáló épületeket tervezett. 

A Margit-sziget fürdőépületei és parkja

Ekkor kezdett el kiépülni a közlekedés is a szigeten, üzembe helyezték a lóvasutat, és megindult a Margit-híd tervezése is. Igen, ekkor még a Margit-híd nem állt, csak csónakok segítségével lehetett megközelíteni a szigetet.

Margit-híd építése 1874 körül

Mivel töltsük az időnket ma a szigeten?

A Margit-sziget szerencsére ma is számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt annak, aki szeretne zöld környezetben, friss levegőn lenni. A fent említett Domonkos-rendi, Ferences-rendi és premontrei kolostorromok maradványai még ma is láthatóak a szigeten, méltó emléket állítva a sziget többszázéves múltjának. 
A vizes programok kedvelői télen-nyáron látogathatják a Palatinus fürdőt, de jegyet válthatnak egy, a Hajós Alfréd uszodában rendezett sporteseményre is. 

A Margit-sziget egyik kultikus eleme, az 1911-ben épült víztorony, és a több, mint 100 éves japánkert is kötelező látnivaló minden helyi számára. Ez ország egyik leghíresebb keleti jellegű parkja, amely a sziget egykori főkertészének, Magyar Györgynek köszönhető. Ő volt az, aki 1882-ben elkezdte a kert kiépítését és 1400 fajta rózsát ültetett 16 ezer példányban, fákat és örökzöldeket, továbbá csatornákkal összekötött mesterséges tórendszert tervezett.

Japánkert a Margit-szigeten

A zenélő szökőkút, és a szabadtéri színpad nyári estéken számos programmal látja el az érdeklődőket. A Margit-hídhoz közel eső kút Magyarország legnagyobb ilyen jellegű látványossága. A kút május és október között üzemel, melynek köszönhetően negyedóránként hangzik el egy zenei blokk, többek között Beethoven, Liszt Ferenc és Strauss muzsikájának vagy épp Andrea Bocelli hangjának közreműködésével.

A mozgás kedvelői bármikor futhatnak egy szigetkört (5350 m) a jó minőségű rekortán futópályán. De garantáljuk, hogy azok sem fognak unatkozni akik csak egy őszi sétát, téli hógolyózást, tavasz reggeli futást vagy nyári pikniket terveznek a szigeten. A több ezer virág, a fák, és az óriási füves területek bármikor segítenek kiszakadni a hétköznapi rutinból és új energiával töltenek fel.

A 4-6-os villamoson utazva már megszokottan hallgatjuk a megállók nevét, bele sem gondolva mi rejtőzhet a liget, a tér, vagy a sor mögött. Nos, a Mechwart liget megálló mellett egész pontosan 17 000 négyzetméternyi fű, virág, nyugalom és pihenés rejtőzik.

A II. kerületi terület múltja igencsak gazdag, a részletes történelmi forrásoknak köszönhetően pedig tudjuk, hogy volt itt Ágoston-rendi szőlőskert, temető, de még téglagyár is. A mai funkcióját több, mint 100 évvel ezelőtt kapta meg, amikor is a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épületének 1897-es átadásakor parkosítást rendeltek el a területen. Ekkor, még a Statisztika tér elnevezést viselte, mai nevét pedig 1926-ban kapta meg. A park névadója Mechwart András, aki a Ganz gyár különösen tehetséges igazgatójaként a közelben élt.1913-ban felavatott szobra a második világháború alatt egy bombázás következtében megsérült, azonban a háborút követően, Jancsó Miklós terveinek köszönhetően az egész parkot újrarendezték, és új szobor is került a régi helyére.

A Mechwart liget (akkor még Statisztika tér) parkja 1910 környékén

Szerencsére az évek során egyre zöldebbé vált, a fák egyre nagyobbra nőttek, aminek köszönhetően egy igazi eldugott "kis" meseparkká nőtte ki magát a Mechwart liget.

A Mechwart liget 1969-ben, a II. világháborút követő újjáépítése után

Legutúbb 2010-ben újították fel, a bel-budai városrészközpont funkcióbővítő rehabilitációja során. A felújítás során kiemelt jelentőségű volt a park arculatának, értékeinek megőrzése, annak modernizálása és biztonságossá tétele. Ennek köszönhetően megújult a növényállomány, új fák, virágok és bokrok kerültek a ligetbe; automata öntözőrendszert építettek ki; felújították a gyepfelületet, a járda burkolatokat és szegélyeket; valamint a park központi részét képező szökőkutat is korszerűsítették.

Ennek eredményeképpen jött létre a Mechwart-liget mai kép: 15 000 tő virág, kutyafuttató, korszerű játszótér, kültéri kondipark, magas fák által árnyékba borított padok, hangosan csobogó szökőkút. Igazi felüdülés a városi zajból kilépve, valódi rejtekhely Budapest egyik legforgalmasabb villamosvonala mellett.

A Mechwart liget a 2010-es felújítást követően

A Mechwart liget a 2010-es felújítást követően

Ezek miatt a varázslatos zöld terek miatt érdemes Budapesten nyitott szemmel járni, odafigyelni arra, ami körül vesz minket, és néha kiszakadni abból a napi rutinból, ami sajnos olyan gyakran eluralkodik rajtunk.

Újbuda egyik leginkább kedvelt zöldterülete, a kelenföldi „paneldzsungel” közepén található Bikás Park, mely a négyes metró utolsó előtti megállója is egyben. A parknak nevet adó, három bika szobra által őrzött 1 hektáros területen a pihenés és kikapcsolódás mellett a sporté a főszerep, mivel megannyi sportolási lehetőséget kínál kicsiknek, nagyoknak, két- és négylábúaknak egyaránt.

A park viszonylag frissnek mondható, az 1960-as években még nádas fedte lápos terület volt. Később a 70-es években a Kelenföldi lakótelep építésében résztvevő munkások lakóhelyéül szolgált, majd az építkezés végeztével lett parkosítva. A 4-es metró építésével egyidőben nyerte el mai formáját, ekkor jelentős mennyiségű pénzt és energiát fordítottak a park kreatív kialakításába.

A park legkülönlegesebb része, maga a domb, amelynek létrejöttéről városi legenda kering. A történet szerint a Bikás park területén a lakótelep építésekor egy teherautó annyira megsüllyedt a sárban, hogy nem tudták kihúzni. Végül otthagyták, sőt ráhordtak mindenféle építési törmeléket, sittet, ez lett az építkezés hulladéklerakó helye. Később egyszerűbbnek találták, ha befedik földdel, így alakult ki a 8 méter magas domb, amit a gyerekek a mai napig imádnak. Telente a hófedte domb szánkópályává alakul, ami közkedvelt a gyermekek körében, de egy-egy csúszás erejéig a szülők arcára is mosolyt csal a domboldal. A gyermekek amikor épp nem tudnak a domb oldalán szánkózni, válogathatnak a trambulinpálya, a játszótér, a vizesjátszótér vagy a csúszdák nyújtotta kalandok közül.

Mint azt említettük, a park kialakításakor az aktív időtöltés, a mozgás kulcsfontosságú tényező volt, így a gyermekek mellett a felnőttek is aktívan tudnak kikapcsolódni a parkban.
A kutyákkal érkezők a jól felszerelt, játékos kutyafuttatókban fáraszthatják le a házikedvenceket, míg a felnőttek sportolási igényét a park körül végigfutó 800 méter hosszú, rekortán borítású futópálya, futball és kosárlabdapályák, illetve a szabadtéri kondieszközök biztosítják.
Szintén a park sportos jellegét tükrözi, hogy nemrégiben került felavatásra az Aranycsapat egykori játékosának Grosics Gyulának azaz a Fekete Párducnak emléket állító szobor.

Természetesen a piheni vágyók is megtalálják a számításukat, ha a Bikás parkba látogatnak. A park felújításakor létrehoztak egy mesterséges tavat, ami körül padokat helyeztek el, így pár szabad percet eltölthetünk a fürdőző kacsák szemlélésével is, melyhez egy kávét is elfogyaszthatunk a tó melletti vendéglátóegység teraszán.

Újbuda vezetése gyakran választja rendezvények és programok helyszínéül a területet. Ilyenkor egésznapos vagy akár több napos családi programokat is szerveznek. Ilyen pl. az állatsimogató napok vagy az Őszköszöntő Fesztivál, melyek a kerület honlapján folyamatosan megtalálhatók.  

A park sokszínűségével, sportpályáival és zöldfelületével nemcsak a környéken lakóknak nyújt ideális kikapcsolódási lehetőséget, de a 4-es metró megépültével a távolabb élőknek is vonzó célpont lehet, mivel a belvárostól mindössze 10 perc alatt megközelíthető a földalattival. 

A héten újabb kertet fedeztünk fel. A Füvészkert a Klinikák közelében helyezkedik el, többek közt sokemeletes szocreál toronyházak, a SOTE Általános Orvosi kara és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika campusa is körbeölelik. Minden nap délután 4-ig várja a látogatókat, ezért ha egyetemi óráid, vagy gyakorlat után esetleg korán lenne még átugrani a Medikusba egy korsó sörért, akkor mindenképpen megéri itt kikapcsolódni.

                              A Füvészkert felülnézetből.

A Füvészkert múltja egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem megalapítása még csak két éve történt. Akkoriban a természettudományok oktatása az orvosi képzés keretei között zajlott, ám az orvosok és gyógyszerészek képzése mellett a hazai flóra kutatása is nagy hangsúlyt kapott. Eleinte a mai Déli pályaudvar környékén működött a botanikus kert, csak az 1800-as években került a mai helyére, miután József nádor támogatásával az ELTE megvásárolta a Festetics család józsefvárosi birtokát.

A kert mindig is népszerű volt a budapesti lakosok körében, különösen a Pál utcai fiúk által vált közismertté. Azonban az I. világháború után elvesztette területeinek kétharmadát, a II. világháború pedig az üvegházi növények teljes pusztulását okozta. A ‘60-as években rekonstruálták a műemlék jellegű pálmaházat, és új kutatólaboratóriumot hoztak létre.

               A pálmaházhoz vezető ösvények.

Az egyik legérdekesebb épület a Füvészkertben a Viktória-ház, melynek teljes körű felújítása csak 2010-ben történt meg. Különlegességét az adja, hogy a benne lévő tó egy szubtrópusi növénynek, az amazóniai tündérrózsának ad otthont, amely akár egy kisebb gyereket is elbír a vízen lebegve.

                          A Viktória-ház belseje.

Sajnos a Viktória-ház jelenleg nem látogatható, de japánkert, saját kis folyó, üvegházak, és persze növényfajták ezrei is várják a vendégeket. Látogassatok el akár a hosszú hétvégén, a kert varázsa ősszel is biztosan elbűvöl majd! Még több képért keress minket instagramon is: @parkolo.co