A héten a Feneketlen-tónál jártunk, mely a neve ellenére mindössze nagyjából 4-5 méter mély. Habár nem Budapest legmélyebb tava, mégis az egyik legnépszerűbb, hiszen a Móricztól mindössze néhány perc sétára található. A víztükör 1,1 hektárnyi területen fodrozódik és a park maga több, mint 40 000 m2, ezért egész évben futóknak, szabadtéri kondiban edzőknek, egyszerű gyalogosoknak, kacsáknak és egyéb vízimadaraknak is kedvelt helye.
A tó története egészen a XIX. századig nyúlik vissza. A Duna által lassan kanyargó agyag a mai Kosztolányi Dezső tér környékén halmozódott fel, ezért eleinte téglagyár működött a területen. A történet drámaibb verziója, hogy az éppen agyagot ásó munkásoknak szerszámaikat eldobva menekülnie kellett, olyan gyorsan árasztotta el a területet a feltörő vízforrás. A valóságban csupán lassan beszivárgó talajvíz alakította ki a tavat, a víz első, 1877-es megtalálása után még 12 évig üzemelt a téglagyár. Mivel az 1919-es forradalmat követően több holttestet is partra mosott a víz, sokan azt hitték, hogy a rég bent ragadt munkások teste került elő a tóból.
Feneketlen-tó a '60-as években
A tó környékén az első épületek a ma is látható Szent Imre-templom és a Szent Imre-gimnázium voltak, melyeket a ciszterci rend tagjai kezdtek el építeni az 1910-es években, dr. Wälder Gyula építész tervei alapján. Ekkor kapta a tó a “feneketlen” jelzőt. Az építkezés előtt elkezdték a hegyoldalt bontani, és az összegyűjtött törmeléket a vízbe szórták. Azonban az nem süllyedt le a tó mélyére, hanem a felszínen lebegett, ezért gondolták, hogy talán nincs is feneke.
Szent-Imre templom téli napsütésben
Ma nem csak népszerű találkozó- és pihenőhely, hanem lehetőség van street workoutra, teniszezni, illetve enni és iszogatni is a Budai Parkszínpadban, vagy elfogyasztani az ebédünket a Kosztolányi vagy a Mackó szobor társaságában.
