Ezen a héten távolabb kalandozunk a folyton folyvást nyüzsgő fővárostól, hogy egészen Debrecenig vezethessen utunk.
Szinte megkerülhetetlen mágnesként vonzza az ide látogató turisták tekintetét a Debreceni Egyetem impozáns főépületének vagy sokak által úgy ismert Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épülete és annak francia stílusú parkja. Az egyetem előtti tágas teret a parkkal és az oda nyílegyenesen vezető sugárúttal Borsos József városi főépítész tervezte 1932-ben.
A park méltán híres szoborparkjáról, amelyben Debrecenhez és az egyetemhez kötődő szellemi nagyságok emlékművei kaptak helyet. A csaknem száz esztendős park első szobrait a harmincas években leplezték le. Olyan hittudósok, bibliafordítók és a debreceni reformáció neves alakjai kaptak helyet, mint Méliusz Juhász Péter református püspök, Szenczi Molnár Albert bibliafordító és zsoltáríró, Huszár Gál, az első debreceni nyomda alapítója és Komáromi Csipkés György bibliafordító, teológus.
Nem szabad megfeledkeznünk a szökőkút két oldalán magasodó hatalmas akt bronzszobrokról, melyek a hatvanas évek közepén találtak otthonra a díszes francia parkban. A kétlépcsős medence körül kétszeres életnagyságban csodálhatunk meg olyan műremekeket, mint az Ágat tartó nő, a Vízbe nyúló fiú vagy a Pihenő nő.
A szoborcsoport hat hatalmas szobrán kisebb gyerekek önfeledten játszanak, mászkálnak amikor kedvük tartja. A parkba mindig szívesen visszatérek, hiszen folyamatos megújulásának köszönhetően időről-időre új szobrokat avatnak fel a debreceniek.
A hatalmas fehér márványrózsát ábrázoló 56-os forradalom emlékműve a főépület melletti parkban kapott helyet, amelyet két éve teljesen felújítottak. Az Egyetemi Templom előtti szobrot 2003-ban avatták fel, további érdekesség még, hogy az egyetemi hős forradalmárok ezen a helyen gyülekeztek 56-ban.
Érdemes szót ejtenünk a nemrégiben megújított növényzetről, amely folyamatos korszerűsítés alatt áll. A girbe-gurba, idős tujabokrokat négy éve 3 méter magas tiszafa cserjékre cserélte az önkormányzat az egyetemi diákok szorgalmazására, ezzel is fenntartva az egyetem pompáját.
A park többi része is felzárkózást igényel, ugyanis a kavics borította hatalmas tér több helyen megritkult, illetve pocsolyák képződnek rajta esős időben. A kertet övező hatalmas öreg sövény gyönyörű látványt nyújt, azonban a virágágyásokkal és a kisebb sövényekkel együtt ez is frissítésre szorul.
Debrecen legismertebb parkja időről-időre számos eseménynek ad otthont úgy, mint a hortobágyi csikósok bemutatója vagy az augusztus 20-ai tűzijáték és az azt követő utcabál és mulatság. Különböző alkalmakkor az egyetem épületének fala panoráma vetítést is kap, amelyet a város lakói lenyűgözve csodálhatnak meg hosszú percekig. Természetesen ezek a a látványosságok hosszú előkészületet és komoly munkát követelnek, de az eredmény nem marad elismerés nélkül.
A park a diákéletnek is meghatározó szereplője, hiszen a nyári fesztiválok alkalmával a helyi ifjúság egyik legkedveltebb helyszíne a Debreceni Nagyerdő és a közvetlen környezetében elhelyezkedő egyetemi park. A rendezvényekre izgatottan készülődő hallgatók szívesen alapozzák meg az estét a főépület előtti padokon, ezzel is tisztelegve a szoborpark nagyjai előtt, de sokan vannak, akik szívesebben töltik az egész éjszakát ebben a miliőben, megfeledkezve az erdő pezsgő-nyüzsgő programjairól.
A park megújítása lassú folyamat, azonban a közeljövőben városi legendák szerint jó esély van a terület teljes felújításra, hogy a történelmi park ismét régi fényében tündököljön.
Írta: Molnár Attila
