A megszokottól eltérően egy olyan kincset mutatunk be Nektek, ami jelenleg sajnos nem látogatható, hiszen épp állapotmegóvási munkálatok folynak, de kívülről is érdemes megszemlélni. Lássuk, hogy mit érdemes tudni a történelem eme nem is olyan kicsi szeletéről!
Az amfiteátrum története
A 2000 éves római kori Aquincumi katonavárosi amfiteátruma a település két amfiteátruma közül a maga 131,8 m hosszúságával és 108,4 m szélességével a nagyobbik. (A másik a Szentendrei út – Zsófia utca kereszteződésében található.)
A romok a III. kerületben, Óbudán, a Nagyszombat utca- Pacsirtamező utca- Viador utca- Szőlő utca által határolt területen fekszik. A feltárások során előkerült egy építési felirat, mely szerint a gyakorlóterület valamikor 145 és 161 között, Antoninus Pius császár uralkodása alatt alakult kőamfiteátrummá és még a római Colosseumnál is nagyobb arénája van.
Az építmény egy természetesen létrejött mélyedésben épült és nagyjából 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas. Állatviadalokra használták, gladiátorok küzdöttek meg benne, a késő római korban pedig erődítményként funkcionált. Az eltelt évszázadok során megfordultak itt a longobárdok, herulok, avarok és feltehetőleg honfoglaló őseink is. Van, aki szerint az építmény Kurszán fejedelemnek, a honfoglalás egyik vezetőjének vára volt egykor.
Feltárás 1939-ben (forrás: egykor.hu)
A középkorban a hely feltöltődött földdel, majd az újkorban vesztőhelyként szolgált. Ezután azonban házakat építettek rá (ekkora Királydombnak nevezték), így a hely feltárására egészen 1941-ig várni kellett. A műemlék helyreállítása többek között Nagy Lajos, Szilágyi János és Nagy Tibor munkájának eredményeként, Gerő László tervei alapján zajlott.
Az amfiteátrum pár évvel ezelőtti állapotában (forrás: egykor.hu)
Az amfiteátrum, mint közösségi tér
Az óbudai lakosoknak nem kell bemutatni az amfiteátrumot, hiszen hosszú évekig volt a kutyások találkozóhelye, vagy akár hosszú beszélgetések színtere. Van azonban egy nagy-nagy társaság, aminek tagjai különösen szép emlékeket őriznek a helyről.
Az Óbudai Árpád Gimnázium mai formájában az 1940-es évek eleje óta áll az aquincumi amfiteátrum szomszédságában. Árpádos diákok generációi töltöttek el ott szép perceket, személy szerint nekem is sok jó emlékem fűződik az általunk csak amfiként emlegetett területhez, tökéletes helyszín volt, ha tanítás után össze akartunk ülni a barátokkal.
Az Árpád Gimnázium itt tartja a ballagási ünnepség egy részét, többek között a beszédekre és a díjak átadására is itt kerül sor. Van azonban egy hagyomány, ami több évtizede az ablakhoz vonzza még a környéken lakókat is: ez pedig nem más, mint a buzogány gyakorlat, ami minden ballagás fénypontja. A gyakorlat a végzősök tiszteletére készül.
Az iskola lány diákjai által előadott, és a felelős testnevelő tanár által megálmodott és betanított gyakorlatot világító buzogányokkal végzik, az utóbbi években már három részben, 3 különböző modern zeneszámra. A lányok hónapokig készülnek az előadásra, a kültéri próbák pár héttel az ünnepség előtt kezdődnek. A gyakorlatok kívülről nézve szemet gyönyörködtetőek, részt venni benne azonban még annál is nagyobb élmény, sokan 5 éven keresztül vállalják a szereplést.
A buzogánygyakorlat (Forrás: Árpád Média)
Ha felkeltettük az érdeklődéseteket az amfiteátrum iránt, akkor látogassatok el Óbudára és nézzétek meg kívülről a romokat, ha pedig a buzogány gyakorlatra vagytok kíváncsiak, akkor érdemes a jövő évi ballagás napján arrafelé sétálni!
Források:
